Legfrissebb képeink Tovább a galériába...

Jellemző tényezők

Információk

Pornóapáti azon kevés települések közé tartozik, amelyek a nyugati határ menti földrajzi helyzete, védelmi szempontok, és lakóinak német nemzetisége miatt kirívóan súlyos hátrányokat szenvedett, és a fejlődésének ívét négy évtizedre megtörték. A községből 1946-ban 22 családot telepítettek ki. 1947-ben a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény végrehajtása érdekében nagyarányú birtok és vagyon elkobzással járó belső kitelepítés történt. A kisebbségi jogok megvonása, az anyanyelv használatának korlátozása, az évszázados kultúra mesterséges hanyatlását idézte elő. Közúti és személyforgalmi határátkelő helyének 1949-ben bekövetkezett megszűntetése megszakította a szomszédos országban élő németekkel a nyelvi és kulturális kapcsolatot. Az 1950 után életbe léptetett politikai korlátozások miatt nem volt lehetőség fejlesztést és az infrastruktúra kiépítését szolgáló beruházásokra. Az államhatáron aknamező létesült. Határ menti helyzete miatt "vasfüggönnyel", vagyis a határőrizeti érdekeket szolgáló intézkedésekkel, majd 1965-ben az elektromos műszaki határzárral elszigetelték a szomszédos településektől. Központi szerepkörének megvonása, társközségi státusza, intézményeinek körzetesítése miatt elvesztette a népességmegtartó képességét és fejlődésképtelenné vált. E tényező miatt a lakosság több mint egyharmada költözött el.

Az 1990. október 29-én megalakult önkormányzat egyetlen, a kor színvonalának alapfokban megfelelő intézménnyel sem rendelkezett. Ezért népességének megtartása érdekében a német kisebbségi önkormányzatunk elsődleges feladata lett a több évtizedes mesterséges elsorvasztásból keletkezett hátrány felszámolása, az alapvető infrastruktúra kiépítésének megkezdése, és a korunkban ma már természetes európai szintű kultúrált települési életkörülmények kialakítása. Alig 400 lelkes településként, az egyre mérséklődő állami szerepvállalás mellett egy évtizedre volt szükség, hogy az alapellátás feltételeit megteremtsük.

Hagyományok:

A település nemzetiségi kulturális öröksége annak köszönhette fennmaradását, hogy az átörökítésében jelentős szerepet vállaltak a művészeti tevékenységet végző közösségek. E szerepvállalás kiterjed a kisebbségi tartalmú kapcsolatok elmélyítésére, a hagyományőrzésre, az évszázadok óta féltve őrzött, különlegesen értékes hienz dialektusú ősi anyanyelvi és kulturális örökségünk ápolására, átörökítésére, közkincsé tételére és bemutatására.

 

Nyugati határ menti földrajzi fekvése, határőrizetet szolgáló intézkedések, lakóinak német nemzetisége, és hagyományos valláserkölcsön alapuló erős értékrendje miatt az 1945. után elszenvedett korlátozó rendelkezések következményeként 1989-ig megszakadt a falunknak a vele szomszédos osztrák falvak német nemzetiségi lakosságával a kapcsolata. Pornóapáti lakóit súlyosan érintette a német nemzetiségű lakosság 1947-1948. évi kitelepítése, helyükre magyarországi és felvidéki magyar anyanyelvű népességet telepítettek. A mindig központi szerepkört betöltő településünkön egy mesterségesen elszigetelt, fejlődésképtelen állapotot alakítottak ki. A német nemzetiségű lakossággal szembeni politikai, gazdasági, emberi és állampolgári jogsértések hatására sok olyan fiatal szakadt ki az évszázados nyelvi, kulturális és határoktól független családi közösségből, akik a népességét gyarapítva erősítették volna a kisebbségi anyanyelvi kultúra ápolásának színtereit.

Asszonykórus:

1992-ben 15 fővel a Pornóapáti Asszonykórus, amely a helyi és a megyei kisebbségi rendezvények állandó szereplője, évente több alkalommal vendégszerepel külföldön. 1999-ben az a megtiszteltetés érte, hogy az ausztriai Oberbildein település vegyes kara közös CD-lemez kiadásához kérte fel. A kulturális örökségünkből történt válogatás után a 2002. augusztusától 2003. januárjáig terjedő időszakban 21 dalt feldolgozó CD, illetve MC felvétel készült.

Adventkranz:

Az anyanyelvi kulturális örökségünkben különleges értékét képeznek a jeles hagyományaink. 1992-ben Pornóapáti község önkormányzata hagyományt teremtett, amikor a vallásos ember hitéletének egyik legbensőségesebb ünnepére, a karácsonyra való lelki felkészülést szolgáló adventhez kötődő régi, a megye német nemzetiségű községében élt, de a politikai körülmények, és a „vasfüggönnyel” való elzártság miatt egy időre megszakadt legősibb népszokást megújította. Ez a kezdeményezés járult hozzá, hogy Vas és Zala megye német kisebbségi önkormányzatai ettől az évtől hagyományt teremtettek, és Adventkranz néven minden évben a két megye más-más német nemzetiségű településén megrendezik az adventi karácsonyváró vallási ünnepet.

Apáti búcsújárás:

A magyarországi rendszerváltással 1990-től kezdődően megnyílt ideiglenes határátkelőhely nyitási lehetőséggel élve a nemzetiségi település önkormányzata évenként 2-3 esetben ideiglenes határnyitást szervezett a két szomszédos osztrák Bildein, illetve Deutsch Schützen települések között. A közös múlt és kultúrkör miatt a társadalmi, közösségi, kulturális és nemzetközi vonatkozású események (önkormányzati kapcsolatok, művészeti csoportok közös fellépése, ünnepségek, sportesemények, EU-s kapcsolatok, tűzoltó partnerség) mellett jelentős helyet foglaltak el az egyházéleti események, amelyek közül legkiemelkedőbb a több évszázados múltra visszatekintő Pornóapáti és Bildein települések egyházi búcsújárása. A német anyanyelvű búcsúk a település egyik legnagyobb egyházi ünnepeinek számítanak, amelyeket a magyar és osztrák egyházközségek együtt rendeznek.

Heimattreffen:

A Vas és Zala megyei német települések 18. alkalommal megrendezésre kerülő szülőföld-találkozója, a Heimattreffen házigazdája volt. A Heimattreffen a német kisebbség etnikai, nyelvi és vallási identitásának, hagyományainak és kulturális örökségének megőrzését szolgáló nagy jelentőségű rendezvénye, ugyanakkor fontos eszköze a közös kultúrkörben élő nemzetiségi települések kulturális értékközvetítő szerepének szélesítésének, az anyanyelvi kultúra ápolásának, a kulturális élet fejlesztésének, a határon túli anyanyelvű régióval történő együttműködésnek.

Népszokások:

A Pinka-völgyében található települések nemzetiségi faluk. Népességük német és horvát anyanyelvű. Hagyományaikat és szokásaikat évszázadok óta ápolják és őrzik. A nemzetiségi művészeti közösségek hagyományőrző rendezvényei a nemzeti kulturális örökség különleges színfoltjainak számítanak. Évente visszatérő kulturális rendezvény a több napos farsang, húsvéti köszöntő, májusfaállítás, szüreti szórakozások, lucázás, borbálázás, adventi karácsonyvárás, betlehemezés és az aprószenteki korbácsolás.

Európai Uniós csatlakozási ünnepség, 2004. április hó 30.

A Pinka völgyének lakói többségében német nemzetiségűek, a településeken a magyar népesség mellett horvát nemzetiség is él.. 1949-ig közúti határátkelő helye volt, ezer szállal kötődött a szomszédos német nyelvterülethez, amely a trianoni döntéssel került Ausztriához. 

Az Európai Unióhoz való csatlakozással az eddig hátrányt jelentő nyugati határövezeti fekvés értékteremtő környezetté válik. A szomszédos osztrák településekkel 1990-től megújultak a kapcsolataink. Évente 2-3 ideiglenes határnyitás vállalásával teremtetünk lehetőséget az önkormányzati, társadalmi rendezvények, és a civil szervezetek programjai, a családi, gazdasági és szociális kapcsolatok ápolása számára. A német nemzetiségi lakosságunk szempontjából nagy jelentősége van a nyelvi kapcsolatoknak, a közös múltból és a kultúrkörből fakadó értékek megőrzésének. Településünk jövője szempontjából nagy jelentőségű a német nemzetiségű mikro térségre és a közvetlen földrajzi régióra kisugárzó hatásának, központi szerepkörének a visszaállítása Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával.
A csatlakozási ünnepségen az ország 16 ……”apáti” utónevű településéből művészeti csoportjaival 13 – Alsónemesapáti, Aranyosapáti, Bátaapáti, Gagyapáti, Gencsapáti, Jászapáti, Kisapáti, Kisbárapáti, Körösszegapáti, Monostorapáti, Nemesapáti, Somogyapáti, Zalaapáti - vett részt.

Projektek (fűtőmű, csatorna):

A magyar-osztrák határ mellett fekvő településünknek sajátos történelmi helyzete és lakóinak német nemzetisége miatt egyedülálló kapcsolata van a szomszédos osztrák településekkel. (A trianoni békediktátum Ausztriának ítélte, de a történelmünkben példátlan módon 9 másik nyugat-magyarországi községgel együtt 1923. január 10-én visszaverekedte magát Magyarországhoz.) E kapcsolat révén az együttműködésünk kiemelt területévé vált a határon átnyúló hatású, a XXI. századi technológiát képező, Magyarországon elsőként megépülő biomassza falufűtés létesítése.
A projekt a lignitkitermeléssel veszélyeztetett Pornóapáti községben, a megyére, a Nyugat-dunántúli régióra, illetve Burgenlandra kiterjedően és környezetében a foszilis tüzelőanyagokkal szemben megújuló energiaforrásokkal megvalósítható alternatíva létrehozásának lehetőségét demonstrálja. A település és a határ menti régió jelentős természeti kincsei között számon tartott Pinka völgye földrajzilag kiemelten értékes élő- és állatvilágának természetes élőhelyeinek megőrzése és védelme, a tájturizmus szempontjait az önkormányzat projektje felértékeli.
A beruházás megvalósítása révén jótékony hatással bír a falu népességmegtartó képességére, növeli az életszínvonalat, elősegíti a munkahelyteremtést, és energetikai függetlenséget eredményez. A fejlesztés stratégiai kérdés is, mert hozzájárulna a turisztikailag fejlett szomszédos osztrák térséggel szembeni infrastrukturális hátrány mérséklődéséhez is.